A Time egyik augusztusi száma a francia mezőgazdaság problémáit elemezve, kereste a kiutat az ott is jelenevő értékesítési, megélhetési válságból.

Bár a mezőgazdasági kultúra színvonalában jelentős az elmaradásunk, a problémáik zömében ugyanazok, mint nekünk, a cikk akár a magyar szőlő és borgazdaságról is szólhatott volna.

 

A globalizáció okozta csökkenő értékesítési árak, a beáramló olcsó import termékek, jelentős problémát okoznak mindenhol. Az olcsó termékek beáramlásnak kevés ellenszere van, az Európai unió közös vámszabályai nem sok teret engednek az egyes tagországok számára.

 

A másik gond, hogy a fiatalokat kevéssé vonzza a nem túl kecsegtető mezőgazdasági lét. A szőlőművelés, mint tudjuk: túl sok munka, túl kis pénzért. Így nem csoda, hogy a gazdaságokban dolgozók korfája folyamatosan öregszik.

Mindemellett a papírmunka nem kis türelmet és felkészültséget igényel.

 

A harangokat kongatják, adaptálódunk a helyzethez, vagy... 

 

Ugyanis igény van a jó borra. A Budai várban az idei borfesztivál - már amikor nem zuhogott az eső - óriási siker volt. A bor és a hozzá kapcsolódó magyar gasztronómia rengeteg érdeklődőt vonzott szerte az országból és külföldről is.

 

Hitem szerint reneszánszát fogják élni a magyar élelmiszeripari kézműves termékek - ezért is préselek még mindig kézzel - és a borkultúra. Ez hozhat ugrásszerű pozitív változásokat. Magyar alapanyagból, magyar munkaerővel, minél kevesebb hozzáadott idegen anyag nélkül készülő bor, megoldás lehet. Nem kell mást tenni, mint azt, amit egy sportoló is tesz, fejlődik, fejleszt, edz, készül, azaz, egyszerűen csak jobb minőségű szőlőkből, jobb minőségű borokat kell készíteni.

 

Mindezt hogyan? Mi lehet a jó bor titka? Csak annyi, hogy nem szabad elrontani…

 

Magyarország Közép-Európában van, ezt mindenki így tanulta.

 

A 48-as szabadságharcunk kudarca egyenes következménye volt a Frankfurtban ülésező sikertelen össznémet nemzetgyűlésnek. Az 1866-os königgrätzi német győzelem lehetővé tette a ’67-es kiegyezést és teret nyitott a magyar történelem egyik legdinamikusabban fejlődő időszakának. A XX. század két világégése és az ezeket kövező német katasztrofális összeomlások magával rántottak bennünket is. Trianon és a Párizsi béke lett számunkra a következménye.

 

Felvetődik a kérdés, ha mindezekből a történelmi tényekből indulunk ki, milyen lehetőségünk van ma, mikor  a magyar gazdaság ezer szállal kötődik a német piachoz, gazdasághoz? Inkább tízezer szállal. Röviden: ha a németeknek megy, akkor  nekünk is, ha nem, nekünk sem?

 

A második világháborút követően, a német gazdaság romokban hevert, gazdaságilag és erkölcsileg, a németeket lenullázták. Megszállták. Gazdaságuk mégis pillanaltok alatt talpra állt. A német ipar teljesítőképessége hamarosan újra szárnyalni kezdett. A háború után a német hadsereget leszerelték, a hadiipart megszüntették, óriási energia szabadult fel a munkaerőpiacon és a gazdasági életben, egyszerre tankok helyett Mercedeseket, katonaruhák helyett Adidas melegítőket kezdtek el gyártani, készíteni. Nyilván, volt honnan elindulni, a munkának megvolt a kulturális alapja, ez párosult nagy szorgalommal, szakértelemmel, rendkívül magas oktatási színvonallal, magas megtakarítási hajlandósággal, és mindez eredményeként a 60-as években már vezető gazdasági hatalommá vált az ország.

 

Erkölcsileg épp az ellenünk aratott 1954-es VB győzelem és az ezt követő mámor jelentette az első és egyben legnagyobb lépést a világ vérkeringéséhez való újra csatlakozásban.

 

A német gazdaság és a német márka a 70-es 80-as években meghatározója lett Európa gazdasági életének. Ami a Deutsche Bankban elhangzott, az szentnek számított a pénzügyi életben. Nyugatabbra tőlünk ugyanis nem szokás hazudni, ha egy ország gazdasági helyzetéről felelős emberek beszélnek.

 

A német egység felé vezető út egyik legfontosabb lépésként Helmuth Kohl és a németek többsége is mind a mai napig a magyar-osztrák határ 1989-es megnyitását tartja. Pedig, hogy védtük ezt a vonalat. Az akkoriban a nyugati országszélen állomásozó magyar néphadsereg katonái vagy 40 évig tartották magukat az osztrákokkal szemben. És tényleg, ha belegondolunk a siker nem maradt el. Egyszer sem taposta osztrák lánctalpas vagy önjáró löveg Kőszeg, Sopron vagy Szombathely utcáit.

 

A német újraegyesítés nemzetközi elfogadása, "cserében" a már nyomasztó súlyú német márka hegemóniájának megszűnése és helyette az Euró bevezetetése - nyugat-európai kompromisszumnak is tekinthető.

 

A német egyesítés után, gazdasági recesszió, a keleti országrészek felzárkóztatásának problémája, súlyos gondokat jelentettek a német gazdaságban. Mindezt az egyébként erős szakszervezetek, magas szociális érzékenység még fokozta. Össztársadalmi összefogásra volt szükség.

A megoldás egyszerűnek tűnt: picit többet kell dolgozni, picit több adót kell fizetni. Ezt ott megértette mindenki.

Nálunk, a magyar mentalitásból adódóan, mely szerint elvárjuk, hogy az állam biztosítson mindent, épüljenek az utak, legyen ingyenes oktatás, legyen ingyenes az egészségügy, legyen erős a szociális háló, de valahogy adót, azt nem szeretünk fizetni…akkor viszont nincs az államnak bevétele. Nem kell mélyebb közgazdasági tudás, elemzés ahhoz, hogy belássuk: így egy rendszer nem tartható fenn, ugyanis nekünk már nem fog senki újabb segélyt adni. A kölcsönkérések elmúlt 50 éves időszaka lejárt.

 

Hogy mégis mi lehet az út…valahol a régi mondás igazsága juthat eszünkbe  „Bízz istenben és tartsd szárazon a puskaport” avagy bízzunk a német gazdaság fellendülésében és egy olyan időszak eljövetelében, amelyben a gazdasági, pénzügyi kapcsolataink Németországgal, Európa közepével, még intenzívebbek lesznek. Ez utóbbi rajtunk is múlik.

 

 

Ha szép helyre szeretnél eljutni ebben a kis országban, ne hagyd ki a Budapesttől 50 percnyi autóútra lévő Markazt!

 
Miért ajánlom neked ezt? Szeretsz horgászni, túrázni?

 

Az M3-as autópályáról Gyöngyösnél letérve alig 20 km-t kell jönni ahhoz, hogy egy páratlan szépségű völgyben elhelyezkedő gyöngyszemet találj. Abasárt elhagyva balról a Központi-Márta vonulatait látod. Markazhoz közeledve, előtérben a Várhegy, keletre tőle a Hegyes tető, mögöttük a Kékes emelkedik.

 

Markaz szélénél egy kis, közel száz éves kápolnát találsz, melynek szeptember elején Mária napkor van a búcsúja, itt meg is tudsz állni egy kis pihenőre. Innen tovább két útvonalat javaslok neked. Vagy letérsz kelet irányba a főútról és a tópart irányába indulsz el, vagy a falu közepe felé veszed utadat.

 

Nézzük először az első lehetőséget. Az 1960-as években felduzzasztott mesterséges tó kiváló lehetőséget nyújt a horgászok, a pihenni vágyók részére. Egész nap tudsz horgászni és gyönyörködni a környék szépségeiben. Horgászjegyet a gátőrháznál tudsz venni, mely a tópart falu felőli oldalán a gát mögött található. (több infó: markazito.hu)

 

Amennyiben inkább túrázni szeretnél, javaslom, indulj el a falu központja felé. A postához érve találsz egy ismertető táblát a falu neveztességeiről. Az autód nyugodtan hagyd itt. A markazi várhoz legegyszerűbben a Dobó úton juthatsz el. Az út végétől kb. még 800 méter felfelé. Sajnos kék túrajelzés a faluból nem vezet közvetlenül a várhoz, így jó, ha van egy kis térképed, vagy pedig tarts északnak addig, míg a hegygerincet el nem éred, majd fordulj balra és nekifutsz a vár keleti bejáratának. Viszonylag épségben megmaradt északi és déli falat, illetve déli oldalon szépen kirajzolódó várárkot találsz. A várhoz már csatlakozik a kéktúra útvonal, amennyiben nem fáradtál el, innen tudsz kirándulni a Mátrában, bármerre. Ha fitt vagy menj el a Kiskőhöz, megéri, hidd el!

 

Amennyiben a postától Domoszló irányába indulsz tovább, a templom mellett és a templomot elhagyva kb. 200 méterre balra egy kis utcában találsz egy-egy tájházat, melyek a falu történelmét, a faluban élők életét mutatják be. Sajnos állandóan egyik sincs nyitva, nyitvattartással kapcsolatosan a községházban érdeklődj. (még info: makaz.hu)

 

Domoszló irányába továbbhaladva, falu szélén találod az ország legnagyobb kültéri korona szobrát. Egy fotót minimum megér! Tovább Domoszló felé egy nagy lejtőről leérkezve, menj még 500 métert és az első hídnál balra indulva a Tarjánka-völgyhöz jutsz. Erről sokat lehet olvasni a neten és képeket is bőven találsz róla. Nem hagyhatod ki! Fantasztikus élmény! Csak egy km gyaloglás, azért bakancsot vigyél még nyáron is.

 

Javaslom, este gyere vissza a faluba, keress szállást, van bőven, élvezd a helyiek vendégszeretetét és ne felejtsd el megkóstolni a borokat!

 

Ha kérdésed van, hívj, segítek: 06 20 232 59 90

 

Jó túrázást!